Az álom sorsváltozásokat követő intenzív lelki és szellemi tevékenység. Kísérő jelensége a gyors szemmozgás. Az alvásnak abban a szakaszában keletkezik, amikor a mélyalvásba bemegy vagy kifele jön az ember. Kb. másfél óránként ismétlődik meg egy-egy alvási egység, mely felszínes alvással kezdődik és mély alvással folytatódik. Végül felszínes alvásba vált, s ebből ébred fel az ember.

Kiébredéskor mindenki álmodik, de vagy emlékszik rá vagy nem. Aki nem emlékszik az álmára, az jó esetben bölcs. De az sem emlékszik rá, aki semmire sem méltatja az álmát. Felejthetetlenné akkor válik az álom, ha segítségre szorulunk. Ekkor a sorsfordulat előtt betekinthetünk az igazságba álommeséink felidézésekor.